/ a kút nem a kijelölt hidrogeológiai védőidomon és védőterületen található, 2. / legfeljebb 500 m 3 /év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet, vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, 3. / épülettel rendelkező, vagy beépítetlen ingatlanon van, 4. / magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, ( Amennyiben a fennmaradást kérelmező gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, közintézmény vagy önkormányzat, akkor a jegyző nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezésre vonatkozóan. ) 5. / nem gazdasági célú vízigény. ( Amennyiben a vízkivétel célja gazdasági érdekből történik, például üzemi állattartás, mezőgazdasági öntözés, vagy ipari tevékenység, akkor az engedélyezés nem tartozik jegyzői hatáskörbe. ) 2. / Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító kutak fennmaradására.
Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni? Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek. A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása? Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl. : csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását. A vízgazdálkodási bírság A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat.
3. / Tiszaújváros területének jelentős része hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint, ezért a legtöbb esetben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jár el engedélyező hatóságként! A város alábbi részterületein található kutak fennmaradási engedélyezése tartozik jelenleg a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe: Szederkény városrészben: Táncsics utca – páratlan oldal a 39. -től a 79. házszámig – páros oldal a 44. -től a 78. házszámig Kossuth u. – páratlan oldal a 39/a –tól a 65. házszámig – páros oldal az 50. -től a 74. házszámig Bajcsy-Zs. u. – páratlan oldal a 63. -tól a 75. házszámig – páros oldal a 70. –től a 88. házszámig Szabadság u. – páratlan oldal az 1. -től a 7. házszámig – páros oldal a 2. -től a 16/a házszámig Hunyadi u. – páratlan oldal az 1-től a 15. házszámig – páros oldal 2-12/a házszámig Tiszapart városrész teljes területe Az engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért.