Felvidéki Nemesi Családok | Családfakutatók, Nemesi Családok Utódai Tájainkon Iv. | Felvidék.Ma
- Szluha Márton: Felvidéki nemes családok II. Sáros Turóc vármegye nemes családjai - Püski Könyv Kiadó
- Felvidéki nemes családok I-II. – Szluha Márton | Arcanum
- Felvidéki nemes családok I.-Szluha Márton-Könyv-Heraldika-Magyar Menedék Könyvesház
Biztosra vehetjük tehát, hogy a város Bazilikatemplomában, melynek fenntartásához a család is hozzájárult, több leszármazottjukat kereszteltek, eskettek. A család kapcsolatban állt a Pirstl-Krecsémry családdal is. Ipolyiék édesanyja, Szmrecsányi Arzénia révén épp egy ilyen örökség után jutottak a korponai házukhoz. Természetesen a városban sok-sok látnivaló és magyar vonatkozás van még, ám a túra kapcsán most csak ennyit állt módunkban bemutatni. A csoport innen Selmecbány felé vette útját, amiről szintén beszámolunk majd. Csáky Károly, Felvidé Képek a szerző gyűjteményéből {iarelatednews articleid="54332, 54331, 54296″}
Szluha Márton: Felvidéki nemes családok II. Sáros Turóc vármegye nemes családjai - Püski Könyv Kiadó
Az emberi emlékezet ugyanis szívesen idézi fel a dicső történeteket, az események történelmi magját megszépíti, felnagyítja, elfelejti a kevésbé dicső tetteket és szereplőket, a hétköznapi eseményeket. Így napjainkra egy-egy családnak a története meglehetősen eltér a valóságostól, mert valósággal megdicsőül. A kötetet számos színes címer, kastély, kúria fotója gazdagítja, valamint névjegyzék teszi könnyen áttekinthetővé. * Árva vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében. Területének nagyobbik fele ma Szlovákia, míg kisebbik fele Lengyelország része. Szomszédai északon és keleten Galícia osztrák tartomány, délen Liptó vármegye, délnyugaton Turóc vármegye, nyugaton pedig Trencsén vármegye voltak. Területét az Árva folyó és mellékvizei hálózták be és az Árvai Magura délnyugat-északkeleti irányú hegylánca vágta ketté... Trencsén vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része. A vármegye területének nagy része hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté.
A Középső-Ipoly mente jeles települése, az oklevelekben először 1232-ben Bolug néven említett Ipolybalog is szerepelt a családfakutatók állomásai közt. Több oknál fogva is. Hisz, mint a nádasi Tersztyánszky család történetét összefoglaló Tersztyánszky Dezső egykori plébános, alesperes kiadványából is tudjuk, a Hont megyei szolgálatba lépett Tersztyánszky II. Mihály "fényes pályafutása" során nagyfalusi birtokát újabbakkal is bővítette, többek közt Ipolybalogon s a hozzá közeli Ináncs-pusztán is. Aztán az itteni magyar tannyelvű általános iskola felvette a családok egyik kiemelkedő ősének, Ipolyi Arnold püspöknek a nevét. Nem utolsó sorban pedig a királykoronás templom s magyar Szentkorona itt látható mása is vonzotta az ősi hívő magyar családok leszármazottait. A túrát előkészítő Havass Miklóssal, Alkér Andrással és Tersztyánszky Évával már régebben felkerestük az itteni iskolát, ahol Molnár Barnabás igazgató fogadott, s bemutatta az intézményt, annak Ipolyi-termét s a névadó tiszteletére rendezett kis kiállítást.
Nepomuki Szent János és Xavéri Szent Ferenc ugyanis a jezsuiták kedvelt szentjei (Csáky 1996, 12). Az említetteken kívül a templomban látható még néhány más szobor is, köztük a Piéta, Kis Szent Teréz, Szent Antal, Madonna, a Krisztus király-szobor, de van még szobra a Fatimai Szűzanyának, az Isteni Irgalmasságnak is. A fehérre meszelt falakat egykor Nagy József szlovákiai magyar képzőművész keresztutat ábrázoló kifejező és megragadó metszeti díszítették. Ezek ma is a templomban vannak, de régebbi helyükre új, fából készült alkotások kerültek, ugyancsak Ján Chován műhelyéből. A templomban számos újabban készült liturgikus berendezés is látható, az ablakokat pedig színes üvegfestmények díszítik. Ezekről a helybeli plébános nagy szakértelemmel beszélt. A jelenlévők leróhatták kegyeletüket a Szentkorona előtt is, melyet az atya az Úr asztalára helyezve mutatott be kellő alapossággal és nagy-nagy szakértelemmel. Az épületet körülvevő, lőrésekkel ellátott vastag kőfal védelmi célból épülhetett a középkorban.
Felvidéki nemes családok I-II. – Szluha Márton | Arcanum
A mai plébános, György Ferenc 2001-es idekerülése után azt is kiderítette, hogy 1924-ben a csehszlovák hatóságok befalaztatták azt az üreget, melyben a Szentkoronát őrizték. Az egykori szószék alatti helyet azóta újra kibontották, s 2005-től itt őrzik a korona hiteles másolatát. Ezt Kevi Farkas budapesti ötvösművész készítette a teljes hűségre törekedve, még a zománcképeket is égetéssel készítve. Hogy a másolat 2005-ben ide kerülhetett, abban nagy érdeme volt Balogh Gábor akkori polgármesternek és a faluból elszármazott Pásztor Béla veresegyházi polgármesternek is. A becses kincset Paskai László bíboros szentelte fel, s az ipolybalogi templom a Szent Koronával azóta az Ipolyon innen és túl egyféle zarándokhely lett. Ugyancsak György Ferenc kezdeményezésének eredménye, hogy a templomhajó mennyezetét ma Ján Chovan faragómester húsz alkotása díszíti, melyeken ott látható a Nagyboldogasszony, a két Zobor-hegyi remete, Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és Margit, Szent Gellért püspök s egyéb szimbólumai a magyarságnak.
A Hont megyei Pongrácz Lajos helytörténész még azt írta 1899-ben, hogy "a templom tornyán a keresztnek koronávali ellátása valószínűleg akkor történt, midőn a Bocskai és Bethlen idejébeni harcokkor a korona Pozsonyból az Ipoly völgyén átvonuló országúton hol Kassára, hol Zólyomba, s tán Fülek várába is vitetett". (Honti Lapok, ) Újabban azonban tudni vélik, hogy a korona már 1464-ben, Mátyás király rendeletével került a templom tornyára (Elmer: Új Ember. ). Arról is ír Pongrácz, hogy a XIX. században a torony javításakor a koronát kereszttel akarták kicserélni, de a balogi nép ezt nem hagyta. Az ipolynyéki plébános a "nép öregjeitől" értesülvén "ellenkezésük kegyeletes okáról /…/ nem kívánta többé a templom tornyán kereszttel felcserélni a koronát". A Historia domusból tudjuk, hogy a balogi templom tetejének zsindelyezésére 1852-ben került sor, ám az idézett esetről itt nem írtak. Volt viszont a korona körül probléma az 1979-es restauráláskor is, de a balogiak Montskó Tibor kanonokkal az élen ekkor is kiálltak a szent ereklye mellett.
1708. okt. 23-án báró Andrássy György, Rákóczi tábornoka magával vitte a város tizenegy ágyúját, Korponát pedig felgyújtatta, hogy a császáriak semmit se találjanak ott. A városban hajdan, sajnos, szomorú dolgokra is sor került, hisz még boszorkányokat is égettek itt, volt olyan esztendő, mikor nem kevesebbet, mint tizenkettőt állítottak máglyára. 1724-ben Olasz Pál püspök algimnáziumot alapított Korponán, amely /egy-két évtől eltekintve/ 1848-ig folyamatosan működött. Ebben az iskolában tanult például Ipolyi Arnold, aki – a megye monográfiaírói szerint – "e város régi emlékei között merítette a történet és régészet iránt való első inspirációit és szeretetét". A gimnázium a később Ipolyi Arnoldról elnevezett utcában működött, a mai múzeummal szemben. Ennek sarkán a piaristák rendháza állt, amely még még is megvan. Itt laktak azok a tanárok, akik Ipolyit is oktatták. A családfakutatók természetesen ezeket az épületeket is felkeresték. Első utunk során Miroslav Lukáč történész, a múzeum dolgozója a piarista gimnázium ama anyakönyvét is bemutatta, amelyben Ipolyi Arnold adatai szerepelnek.
Felvidéki nemes családok I.-Szluha Márton-Könyv-Heraldika-Magyar Menedék Könyvesház
Ipolyi korponai éveiről s gimnáziumi tanulmányairól, illetve a városról s annak néhány nemesi családjáról a földi, Pajor István Emlékek és rajzok a 48 előtti jó világból (Balassagyarmat, 1897) című könyvében olvashatunk. Pajor egyébkén Korponán osztálytársa volt Ipolyinak, akivel egész élete során jó barátságban voltak, s rendszeresen leveleztek. Ő írja, hogy volt Korponán a negyedik osztályt oktató Wagner professzor úrnak egy olyan hallgatója is, "aki később mint tudós, mint iró, mint ember és bölcsész, mint műbarát, mint államférfi, mint a nemzeti kultúra elővivője és meczénása, s mindenekfölött mint hazafi és főpap európai hirre emelkedvén, a korponai gymnasiumnak emlékében örökké ragyogó csillag marad. /…/ Ugy hiszem, alig kell mondanom, hogy ez alatt a monumentális nagy férfiú alatt Ipolyi-Stummer Arnoldot értem, aki csaknem harmadfél évvel lévén ifjabb nálam, alig haladta meg a 10-ik életévét, midőn már Wagner úr (…) kezei közé került". Azért fontosak számunkra Csalomjai Pajor visszaemlékezései, mert megtudhatjuk, hogy Stummerék 1833-ban már Korponán laktak, s fény derült az ottani életmódjukra is.
A régi kőfal fedelének felújításáról a Historia Domusban is írtak 1869-ben. Akkor valószínűleg szakszerűbben végezték el ezt a munkát, mert később a nyers kőfalat bevakolták. A kőfal bejárati faajtaja Rados Imre helybeli faragómester munkája. Az 1896-ban készült millenniumi kapu, a kor népi faragóművészetének szép példája. A két felső ajtótáblán Jézus és Máira Szívét láthatjuk, virágmotívumokkal díszítve, ezzel a szöveggel: "Oh édes Jézuusnk szíve, / Add, hogy forrón szeressünk", illetve: "Szűz Mária édes szíve, / Légy a mi menedékünk". A bal alsó táblán az országcímer és a magyar királyi korona látható, az alábbi szöveggel: " Oh anyánk, Mária, áldd meg országunkat, / Hű magyar népedet és jó királyunkat. "A jobb alsó táblára Hont vármegye címerét s ezt a szöveget véste a mester: "Árpád apánk vérrel szerzé e drága hont, / Küzdj érte hűséggel vitéz vármegye, Hont. " Volt időszak, amikor ez az ajtó is szemet szúrt a hatalomnak, s el akarták tüntetni. A balogiak azonban ezt is megvédték, bár egy időre pléhvel fedték le Rados Imre alkotását.
- Otp bank ingatlan árverés
- C vitamin szükséglet supplement
- Naruto shippuuden 150 rész magyarul
- Dj barta zsolt
- Reflux kezelése
- C&a hu online
- Új autó 3 millió alatt 2019
- Felvidéki nemesi családok énekel
- Megy a gyűrű vándorútra
- Penny plüss 2019 jégvarázs
- Tomor anita könyvei pdf
