Külföld Berlin | Török, lengyel és orosz bevándorlók a lista élén. Tovább nőtt, és megközelítette a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya Németországban tavaly a statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint. A meghatározás szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, aki nem német állampolgárnak született, vagy akinek legalább egyik szülője nem szerzett német állampolgárságot a születésével. A hivatal adatai szerint 2017-ben a 81, 740 milliós lakosságból 19, 258 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 4, 4 százalékos, 815 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A migrációs hátterű lakosság aránya 23, 6 százalékra emelkedett a 2016-ban regisztrált 22, 5 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 77, 5 százalékról 76, 4 százalékra csökkent. Ez 62, 482 millió embert jelent, ami 0, 8 százalékos, 507 ezer fős csökkenés éves összevetésben. A 19, 3 millió migrációs hátterű németországi lakos többsége, 13, 2 millió fő nem Németországban született, vagyis bevándorló.
Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk. Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük. Támogatom
"Mindig is a németek alkotják majd a messze legnagyobb csoportot" - mondta az IAB vezető migrációkutatója, rámutatva, hogy a bevándorlók nem egyetlen egységes tömböt, hanem "nagyon különböző, nagyon színes" csoportokat alkotnak. A többségük keresztény, de vannak muszlimok és buddhisták is, és ugyanúgy vannak köztük diplomások, mint segédmunkások - fejtette ki Herbert Brücker.
Meghaladta a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya Németországban tavaly a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai adatai szerint. A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. Tavaly a 81, 613 milliós lakosságból 20, 799 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 2, 5 százalékos, 499 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A migrációs hátterű lakosság aránya így 25, 5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23, 6 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 76, 4 százalékról 74, 5 százalékra csökkent. A migrációs hátterű lakosság nagyobbik része, 10, 892 millió fő német állampolgár. Többségük - 5, 802 millió fő - Németországban született, 5, 087 millió fő pedig bevándorolt Németországba. A migrációs hátterű lakosság kisebbik része, 9, 907 millió fő külföldi. Döntő többségük - 8, 371 millió fő - bevándorló, további 1, 536 millió fő németországi születésű.
Sőt feltűntek – angolszász mintára – az úgynevezett minijobok (ez általában egy rövid ideig tartó munka, lehet idénymunka, szórólapozás stb., ami után alig kell adózni) is, melyek épphogy lehetővé teszik a munkavállaló megélhetését. Németországban egy minijob maximum 450 eurót hoz havonta. A megkérdezett migránsok 12 százaléka ilyen mini munkahellyel rendelkezik, amelyre azért nehéz a jövőt alapozni vagy családot alapítani, ráadásul a migráns munkavállalóknak csak a 29 százaléka nő.
2020. május 4. 08:00:01 A 2015. évi tömeges bevándorlási hullámot Németországban gazdasági szemszögből sokan üdvözölték. A bevándorlókban látták a német munkaerőhiány megoldását, a demográfiai folyamatok miatti várhatóan romló államháztartási helyzet javításának lehetőségét. Mivel a német befogadáspolitika egyfajta standarddá vált az Európai Unióban, megvizsgáltuk, hogy gazdasági oldalról milyen következményekkel járhat a tömeges bevándorlás. ( Pénzügyi Szemle 2020/1. ) Tatay Tibor - Bándy Katalin A 2015-ös tömeges bevándorlás alapvetően pozitív várakozásokat keltett a német gazdasági körökben. Németország munkaerőpiaca hagyományosan sok külföldi munkaerőt szívott fel korábban is. Sok gazdasági szakember és politikus az Európán kívüli bevándorlókat, mint új erőforrást üdvözölte. Németország őshonos népességének demográfiai folyamatait ismerve szükségesnek tekintették a bevándorlást a gazdaság munkaerővel való ellátása, ezen keresztül a gazdasági növekedés szempontjából és az államháztartás fenntarthatósága miatt.
13, 5 millió migrációs háttérrel rendelkező ember van, aki nem Németországban született, hanem életében bevándorolt. A Spiegel a jelentésről szóló összefoglalójában azt írja, hogy ennek a leggyakoribb oka a közhiedelemmel ellentétben nem a menedékkérelem, hanem családi ok, 48 százalékuk ezt nevezte meg a Németországba költözés okának. További 19 százalék munkavállalási céllal érkezett, ezt követi a menedékjog megszerzésének szándéka, ők a migrációs hátterű 20, 8 millió lakosnak a 15 százalékát adják. Mindössze 5 százalék az, aki tanulmányok miatt telepedett le az országban. A családi okokból érkezettek csaknem háromnegyede, 72 százaléka Európából származik. Még nagyobb, 85 százalékos az európaiak aránya a munkavállalás céljával érkezettek körében. A menedékkérőként érkezett bevándorlók legnagyobb csoportja, 47 százaléka közel-keleti. A tanulmányok folytatásának szándékával érkezettek 40 százaléka Európából, 38 százaléka Ázsiából származik.
Számuk mintegy 560 ezerrel nőtt egy év alatt. A migrációs hátterű lakosság három legfontosabb származási országa Törökország, Lengyelország és Oroszország. A török származásúak 2, 8 millió fővel a teljes csoport 14 százalékát teszik ki, a lengyelek 2, 1 millióan vannak, ami 11 százalékot jelent, az oroszok pedig 1, 4 millióan, ami a migrációs hátterű lakosság 6 százaléka. Jelentősebb, egymillió fő körüli csoportot alkotnak még a kazahsztáni és a romániai származásúak is. A migrációs hátterű lakosság többsége, 51 százaléka német állampolgár – áll a Destatis jelentésében. Támogassa az Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek. Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása.
Bár Angela Merkel német kancellár népszerűsége ráment arra, hogy 2015-ben kinyitotta az ország kapuit az Görögország felől - Magyarországon át - Németországba érkező milliós menekült-bevándorló tömeg előtt, ma már látszanak a lépés pozitív hatásai. A bevándorlókat elutasító politikusok és szavazóik visszatérő erős érve, hogy 2015-ben alacsonyan képzett, az európai szociális juttatásokra vágyó emberek özönlötték el Európát. Egy friss kutatás cáfolja ezt a felfogást: a német társadalom, amely a legtöbb érkezőnek adott menedéket - és szinte azonnal meg is bánta ezt -, akár hálás is lehet Angela Merkel kancellárnak, hogy akkor szélesre tárta az ország kapuit előttük - írja az EBRD és a leibnizi gazdaságkutató intézet közös tanulmányára alapozott cikkében Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája. A vizsgálatból kiderül, hogy az érkezők több mint háromnegyede, pontosan 77 százaléka valóban menekült volt, akinek élete veszélybe került a hazáját feldúló háborúban. Ez jellemezte az Afganisztánból, Irakból, Szíriából, Szomáliából és Szudánból indulókat.
Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 20, 8 milliós migrációs hátterű németországi lakosság többsége, 13, 5 millió ember bevándorló. Legnagyobb csoportjuk, 48 százalékuk családi okok miatt költözött Németországba, további 19 százalék munkavállalási céllal érkezett, 15 százalékuk menedékjog szerzésének szándékával, 5 százalék pedig tanulmányok folytatásának céljával. A családi okokból érkezettek csaknem háromnegyede, 72 százaléka Európából származik. Még nagyobb, 85 százalékos az európaiak aránya a munkavállalás céljával érkezettek körében. A menedékkérőként érkezett bevándorlók legnagyobb csoportja, 47 százaléka közel-keleti. A tanulmányok folytatásának szándékával érkezettek 40 százaléka Európából, 38 százaléka Ázsiából származik.