Akárki! már nem földi rab ló, Nálam százszorta boldogabb ló. Temetésre szól az ének fent, Temetőbe kit kisérget kend? Akárki! már nem földi hapsi, Nálam százszorta boldogabb fi. Az átíró a sorokat egy-egy szótaggal vagy szóval toldotta meg, s bár megidézte az eredeti művet, de Petőfi szomorú hangvételű versébe a játékost léptette. Egyrészt mert a helyzetdalba az ön tiszteletteljes beiktatásával mintegy felfelé stilizálta az architextust, másrészt a kend és a fi ('ifjú, legény') népies nyelvben, valamint a hapsi szlengben használatos szóval lefelé stilizálta a szöveget (bár a népnyelvben a kend megtisztelő megszólítás), ezzel stiláris kontrasztot okozva. Különösen tréfába illő nyelvi játék a ló szó önállóan és álösszetételi tagként szerepeltetése. A következő vers is jól szemlélteti, hogy a halandót örökké foglalkoztató gondolat: a halál, az alkotók számára örök téma, de az egyéni sors, az életfelfogás és a kor jelentős különbségéből fakadóan eltérést mutat. Arany János Sejtelem című bökversét így írja át Orbán Ottó a saját életére vonatkoztatva: Életem hatvankettedik évébe fojt engem a jó sorsom tévébe, nem takarít be régi rakott csűrébe, vet helyette dögkeselyűt csőrébe.
Minden este, pontban 19. 42-kor felhangzik a strandon a Pancsoló kislány. "Ha végre itt a nyár, és meleg az idő / Az ember strandra jár, mert azért van itt ő / Míg anyu öltözik, az apu ideges / Hogy olyan lassan készül el, hogy addigra este lesz". Zugló 1989-ben elkészült strandját nemrég kibővítették, téliesítették, termálfürdővel, szaunákkal (közte geotermikus szaunával; ez olyasmi, hogy a falból folyik az ásványi anyagokat kiválasztó 65 fokos víz). Parkoló is épült, kánikulában 10 órakor már tele van. Kedves hang köszönti a vendégeket, felhívja a figyelmet arra, hogy dohányozni csak…, a gyermekmedencét csak…, a büfékben fizetni pedig csak úgynevezett "festipay" kártyával lehet. A strandok éjszakáján 23. 42-kor is megszólalt: "Íjjaj, úgy élvezem én a strandot, / Ottan annyira szép és jó, / Annyi vicceset látok, hallok, / És még bambi is kapható. " Én reggelente úszom egyet (van úszójegy), s hallom, amint két matróna ajkbiggyesztve megjegyzi: "Nagyon rossz lehet itt lakni a strand közelében".
Én itt lakom, nem szóltam. Ablakomból a csodás, gondozott park látszik, boldog emberek, családok, gyerekek, és 20 órakor ráborul a környékre a csend, és mindent eláraszt a strand óriási füves területéről áradó friss levegő. "A strandon az is jó, hogy van még sok gyerek, / És van homokozó, és labdázni lehet, / Csak azt nem értem én, sok néni mért visít, / Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik. " (Zene: Berki Géza, szöveg: Brand István, átdolgozó: Orbán Tamás. ) (Szöveg és kép: BG)
Kovács Eszti énekelte az egyik legismertebb magyar gyerekslágert. Második osztályos volt, amikor bekerült a Magyar Rádió Gyermekkórusába, innen választották ki 1959-ben, 11 évesen a Pancsoló kislány című dal előadására, amely szinte azonnal sláger lett, sőt, még a nyolcvanas és kilencvenes években született gyerekeik is kívülről fújták. Akiknek azóta gyermeke született, a saját csemetéjének is énekli a "Ha végre itt nyár, és meleg az idő" kezdetű dalt. (Cover fotó: MTI/Tormai Andor) Kovács Eszter később azt nyilatkozta, miután felénekelte a dalt, egyáltalán nem gondolta, hogy ilyen hatalmas sikere lesz a számnak, meglepte, hogy pillanatok alatt az egész ország megszerette. A kislemezre, amelyen a dalt rögzítették, az Eperfagyi című számot is ő énekelte fel, ami szintén sokak kedvence. A szereplésekért állítása szerint egyetlen forintot sem kapott, mert nem számított ORI (Országos Rendező Iroda)-engedéllyel rendelkező előadónak, ezért előadói díjra sem formálhatott igényt, kizárólag a rádiófelvételért és a lemezfelvételért kapott néhány száz forintnyi összegű, úgynevezett percdíjat – olvasható a Wikipédián.
Nem is tudta Maflapók, milyenek a marslakók. Egyszer aztán Maflapók lát egy csomó marslakót. Álmélkodik Maflapók: ilyenek a marslakók? Zöldes fények, kacska drót – zümmögnek a marslakók. Azt gyanítja Maflapók: pogányok a marslakók. Krisztus – mondja Maflapók – értetek halt, marslakók! Megkeresztel Maflapók háromféle marslakót: elektromos, delejes, dízel… (mesemondó bácsi kiált:) Meg ne hintsd a szenteltvízzel! Nem tudta ezt Maflapók, s megrázták a marslakók. A szerzőpáros követve Móricz Zsigmondot, letükrözi az architextust, hangulatos, tréfás mesét költ, eközben a marslakókkal modernizálja a történetet. Tóth Árpád játékhajlamát több stílusparódiába hajló parafrázis mutatja. Vörösmarty A merengőhöz című versét így parafrazeálta: Hová mereng el szép orrod világa? Mi az, mit csüggedve a pallón keres? Talán tűnt diktatúrák bús virága Int még feléd, mely lázas és veres? A XX. századi költő ünnepélyes hangvételű szerelmi vers helyett történelmi eseményt, nyilván a Tanácsköztársaság időszakát ( diktatúrák, lázas és veres) tréfásan verseli meg, jelzi ezt a versindítás, amelyben lógatja az orrát frazémát írja át a mereng el szép orrod világa kifejezéssel.
Fürdős képekből-videó Videó jelentése. Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Kérjük, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. E-mail címed:... Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. Hozzászólások Követés emailben Szólj hozzá! A hozzászóláshoz jelentkezz be!
524 Ám, ahogy a köznyelvi megjelenés, így az ehhez hasonló nyelvújítás, nyelvi játék sem számít újdonságnak az irodalom történetében. Az egyik kiemelkedő alak, akihez Parti Nagyot hasonlítani szokták, Kazinczy Ferenc, aki természetesen a posztmodern nyelvújítójaként a korszak minden nyelvi aspektusát kiaknázza, felhasználja. Mondhatjuk, hogy a nyelvhasználat tudatosan depoetizált, alulretorizált, s ennek Kulcsár Szabó Ernő szerint "éppúgy jelentős már a hazai hagyománya, mint a szerepek kiiktatásában megalapozott versbeszédnek vagy a mágikus eredetű költészeti hatásfunkciók elutasításának, sőt, a »beszélő« líra, a hang költészete korlátozásának is a csak olvasható literalitás, a betűszerintiség vizuális medialitása javára. " 525 Ezek tehát mind egy posztmodern költő nyelvi játékai, egyelőre nem hibrid műfajokban. Ám mivel az előbb említett kevert műfajok is a posztmodern korszak szüleményei, nem tudunk elvonatkoztatni bennük e sajátosságoktól - ezért is éreztem szükségét annak, hogy megemlítsem és kiemeljem több nagy, játékos szerző közül Parti Nagy Lajos (át)írását.