Ebből kideríthetjük, hogy étrendünk minden vitaminból és ásványi anyagból megfelelő mennyiséget biztosít-e, és ha nem, melyek azok a tápanyagok, amelyekből sanszos, hogy hiányt szenvedünk. Ezt követően vagy úgy alakítjuk át az étrendünket, hogy a továbbiakban minden tápanyagból biztosítsa a számunkra szükséges mennyiségeket, vagy pedig étrend-kiegészítők segítségével pótoljuk a hiányzó vitaminokat és/vagy ásványi anyagokat. Egy dolgot azért semmiképp se felejtsünk el: nem véletlenül olvasható az összes táplálékkiegészítő dobozán a figyelmeztetés, hogy "szedése nem helyettesíti a változatos, kiegyensúlyozott étrendet"! Ha mindez túl bonyolultnak hangzik, természetesen igénybe vehetjük szakképzett dietetikus segítségét is. Egy jó szakember egy lelkiismeretesen vezetett táplálkozási napló alapján könnyedén meg tudja állapítani, hogy étrendünk tápanyagtartalma megfelel-e a szakmai ajánlásoknak. Sajnos, a fent vázolt közvetett módszer sem minden esetben alkalmas a szervezetünkben kialakuló tápanyaghiányok feltárására – ui.
B-vitaminok – Sok cukorbetegnél áll fenn B-vitamin hiány, mely növeli a cukorbetegség bizonyos szövődményeinek kockázatát. A B-vitaminok idegrendszeri szerepük miatt jótékony hatásúak diabéteszes neuropátiában. A B-vitaminok családjának tagjai előnyös hatású, nélkülözhetetlen vitaminok. C-vitamin – Az 1-es típusú cukorbetegek általában C-vitamin hiányban szenvednek. A C-vitamin véráramban történő növelése csökkenti a szorbitol mennyiséget. Cink – Kulcsfontosságú az inzulin anyagcserében. A cinkhiány hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. D-vitamin – Tanulmányok szerint fokozza az inzulin érzékenységet, ami nélkülözhetetlen a vércukorszint szabályozásában. Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában már bizonyított, hogy a D-vitamin bevitellel a kialakulás kockázata csökkenthető, 2-es típusú cukorbetegség esetén is szerepe van a patomechanizmusában, de még további vizsgálatok folynak ennek megerősítésére. Karnitin - Elősegíti a zsírsavak lebontását, csökkenti a koleszterinszintet és megköti az acilmaradékokat.
A krónikus túlsavasodás csökkentheti a kötőszövet rugalmasságát (inak, ízületek), narancsbőr kialakulásához, hosszú távon csontritkuláshoz is vezethet. A Basica termékeinek fogyasztásával a szervezet sav-bázis egyensúlya helyreállítható. Nem szükséges folyamatosan, elég kúraszerűen alkalmazni egy évben 4 alkalommal, előírt adagok szerint vagy egy évben többször kisebb adagokban. Fogyasztása kiemelten ajánlott sportolók, idősek, várandós kismamák, csontritkulásban szenvedők részére, cukorbetegeknek és gyerekeknek is ajánlott készítmény. Széles termékkínálatában megtalálhatóak a vízbe vagy ételekbe keverhető (akár süthető) granulátumok, tabletták, mikrogyöngyök. Léteznek cukorbetegek, glutén- és laktózérzékenyek és a vegán étrendet követő fogyasztók számára is készítmények a termékcsaládon belül. További részleteket és érdekes információkat a termék honlapján itt talál >> Facebook oldal: Basica
"Pótolni azt kell, amiből hiány van" – fogalmazta meg vitaminpótlással kapcsolatos ars poeticáját öreg gyógyszerészünk, amikor a szakmai véleménye iránt érdeklődtem. Elvi szinten maximálisan igaza is van. Sajnos, a gyakorlatban nem mindig lehet egyértelműen megállapítani, hogy szervezetünk vitamin- és ásványianyag-ellátottságában mutatkoznak-e hiányosságok. A klasszikus hiánybetegségek, mint amilyen pl. a beriberi vagy a skorbut, ma már szerencsére ritkák Magyarországon – leginkább a különösen szélsőséges diéták követői és a mélyszegénységben élők körében fordulhatnak elő –, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a többségi lakosság mikrotápanyag-ellátottsága minden tekintetben ideálisnak mondható. A tápanyag-ellátottság meghatározása Egyes vitaminok és ásványi anyagok szintje könnyen mérhető laborban, vérvétel útján, és a mérési eredmény általában tükrözi is a szervezetnek az adott tápanyaggal való ellátottságát. Ilyen anyag például a B9-, B12- és D-vitamin, a vas és a réz. Mérhető még számos egyéb vitamin szintje is, csak épp rendkívül drágán.
Legfontosabb szerepei a nátriummal együtt az ingerület-átvitel, ennek elengedhetetlen eleme. Mihez szükséges? Sav-bázis egyensúly Idegrendszeri ingerületek átvitele Izomműködés Sejtek energiaellátása Mennyi szükséges belőle? Felnőtteknek az ajánlott napi bevitel 2000 mg. Miben található meg? A kálium minden élelmiszerünkben megtalálható kisebb-nagyobb mennyiségben. Az állati eredetű termékek inkább nátriumot, a növényiek inkább káliumot tartalmaznak. A modern táplálkozástudományi ajánlások szerint érdemes a jobb nátrium-kálium aránnyal rendelkező növényeket előnyben részesíteni. Hiányállapotok Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés szerepelhet az okok között. A szív működése zavarttá válik, izomgyengeség jelentkezik, a vesék működése károsodhat. Túladagolás A kálium túladagolása csak káliumkészítmények fokozott adagban való alkalmazása mellett képzelhető el. Ez napi 15-20 gramm kálium bevitelét jelenti, ekkor általános mérgezési tünetek lépnek fel.
Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb mennyiségük okán viszonylag könnyebben fellelhetők, a nyomelemeket azonban csak nyomokban lehet kimutatni, azaz nagyon kevés van belőlük testünkben. Innen ered az elnevezés. Az ásványi anyagokat nevezik makroelemeknek is, a nyomelemeket pedig mikroelemeknek. Kalcium Mi a szerepe a szervezetben? A kalciumról leginkább az ismert, hogy a csontszövet – talán legfontosabb – alkotója. Meg kell említeni azonban, hogy a kalcium ezen kívül azért is tölt be központi szerepet a szervezetben, mert nélkülözhetetlen többek között az izom-összehúzódáshoz, az idegi ingerületvezetéshez, a hormontermeléshez, a véralvadáshoz, továbbá részt vesz a sejteken belüli információ-továbbításban és számos enzim szabályozásában. Mely élelmiszerekben található meg? A táplálkozásban a legjobb kalciumforrások a tejtermékek. Ugyanakkor a tengeri halakban és a leveles zöldségekben is említésre méltó mennyiségben fordul elő.
Taurin – 1-es típusú cukorbetegeknél gyakori az alacsony taurinszint, mely növelheti a szívbetegségek kockázatát. A taurin javítja a vér viszkozitásának szintjét.
Kit fenyeget jódhiány és mit okoz a hiányállapot? Jódhiánya alakul ki, ha a napi bevitel <20 µg. Az enyhe jódhiány golyvát (pajzsmirigy-megnagyobbodás) okoz, a súlyos jódhiány gyermekeknél szellemi és fizikai visszamaradottsághoz (kreténizmus), felnőttkorban csökkent pajzsmirigyműködéshez vezet. Milyen mennyiségű jódra van szükségünk? Gyermekkorban kortól függően 40-150 µg, felnőttkorban 150 µg a napi szükséglet. Mi lehet a túlzott jódbevitel következménye? A napi szükségletet több mint 10-szeresen meghaladó jódbevitel esetén golyva alakulhat ki és megemelkedik a vérben a jódszint, gyomorirritáció léphet fel és bőreltérések jelenhetnek meg. Foszfor A foszfor az egyik legnagyobb mennyiségben jelenlévő elem a szervezetben. 85%-át a csontok tartalmazzák. De nemcsak mint szerkezeti alkotót ismerjük, hanem mint az energiaháztartás kulcselemét (a szervezet az energiát szerves foszfátkötésekben tárolja) is. A táplálkozásban jó foszforforrások a hüvelyesek, az olajos magvak és a sajtok. Kit fenyeget foszforhiány és mit okoz a hiányállapot?
Foszforhiány elsősorban kórházi körülmények között, súlyos betegségekhez társulva lép fel. A hétköznapi életben foszforhiány a többi ásványi agyaghoz képest lényegesen ritkábban fordul elő. Milyen mennyiségű foszforra van szükségünk? Felnőttkorban 700 mg a napi szükséglet. Mi lehet a túlzott foszforbevitel következménye? A túlzott foszforbevitel egyrészt gátolja a D-vitamin aktivizálását a szervezetben, másrészt a bélrendszerben csökkenti a kalcium felszívódását, és e két hatás együttesen kalciumvesztéshez vezet.
csak arról nyújt információt, hogy mit és milyen mennyiségben viszünk be, arról már nem, hogy abból mi szívódik fel, és mi hasznosul. Ezt különböző génmutációk, betegségek és rendszeresen szedett gyógyszerek mellett olyan tényezők is befolyásolják, mint pl. hogy mit mivel fogyasztunk együtt. Ahogy már a kávéról szóló írásunkban is említettük, a koffein és a klorogénsav például csökkenti a növényi élelmiszerekben található vas felszívódását, míg például a C-vitamin segíti azt. Az élelmi rostok szerepe sem egységes: egyes rostok rontják, míg mások javítják a tápanyagok felszívódását. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy még a vérkeringésbe felszívódott tápanyagok sem mindenki szervezetében egyformán hasznosulnak. A B9-vitaminnak például a szabad folsav a legjobban felszívódó formája, viszont ezt korántsem mindenki tudja jó hatásfokkal hasznosítani. A fentiek alapján csábítónak hangzik a gondolat, hogy "a biztonság kedvéért" minden vitaminból és a szervezetünk számára fontos ásványi anyagokból is szedjünk valamennyit, például egy multivitamin- és multiminerália-készítmény formájában.