chevron_right Ebédidő, cigiszünet: írásba kell foglalni a munkaközi szünetet? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Adózóna 2013. 11. 10., 12:23 Frissítve: 2013. 09., 22:33 Milyen előírásokat kell betartani a munkaközi szünettel, például az ebédidővel kapcsolatban? Kell-e nyilvántartást vezetni, kell-e szerepeltetni a munkaszerződésben mondjuk a cigiszünetet? Olvasónk kérdésére szakértőnk, dr. Hajdu-Dudás Mária válaszolt. Olvasónk kérdése a következő volt: "A munkaidő-nyilvántartásban fel kell-e tüntetni a 20 perc munkaközi szünet igénybevételének pontos időpontját? Napi 8 órás munkarend mellett dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a 8 órában benne foglaltatik a 20 perc munkaközi szünet is, amit ki is fizet a munkáltató. Ha igen, akkor ezt a munkaszerződésben szerepeltetni kell? Ezzel kapcsolatban van-e valami fontos dolog, amire oda kell figyelni? " Szakértőnk összefoglalta a munkaközi szünetre vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Ebben az esetben szintén köteles a munkáltató a megállapodásokat nyilvántartani, melyek a jogszabályban meghatározott maximális napi, heti munkaidőtől való eltérésről szólnak. Forrás: Pappné Ambrus Katalin Munkahely: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Beosztás: munkaerő-piaci referens, mestervizsga referens Cím: 3300 Eger, Faiskola u. 15. Telefonszám: + (36) (36) 429 - 612 122-es mellék
A rendes és a rendkívüli munkaidő szerinti nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. A Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése alapján a munkáltatónak kötelessége nyilvántartani: teljes napi munkaidő legfeljebb napi tizenkét órára emeléséről szóló megállapodást, melyet akkor lehet megkötni, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el amennyiben a munkáltató vagy pedig a tulajdonos hozzátartozója, illetve azt a megállapodást, ami a munkavállaló hosszabb teljes napi munkaidő megemeléséről szól. Amennyiben a munkavállaló: (Mt. § (4) bek. ) A felek írásbeli megállapodása a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól, kollektív szerződés a 101-109.
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és a munkáltatónál közzé kell tenni, mely adott esetben nem jelenti, hogy az érintettek számára egyenként tájékoztatást ad a munkáltató, hanem elegendő, ha a munkáltató minden munkavállaló számára hozzáférhetően – a helyben szokásos módon – írásban tájékoztatást ad. Az Mt. 94. meghatározza, hogy a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet, ettől eltérő időtartamot megállapítani csak speciális munkakörök esetében lehet (pl. : a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, valamint kollektív szerződés rendelkezése alapján). II. A munkaidő beosztása A munkaidő beosztását a munkáltató végzi el, melyet az Mt. 97. § (1) alapján az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell megtennie. A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).
A válaszadás időpontja: 2014. szeptember 1. (Munkaügyi Levelek 105. szám, 2049. kérdés) Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadható-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3, 5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?