Fontos EUB döntés áfaügyben - jogszerű adótervezés vagy adókijátszás? - Az EUB tegnapi ítéletével megerősítette, hogy nem valósít meg adókijátszást önmagában az, ha valaki úgy alakítja a tevékenységét, hogy azzal a javára fordítja a különböző tagállamok adómértékei közötti különbségeket. A KrakVet és a NAV között zajló közigazgatási peres eljárásban fordult az eljáró bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel az EU Bíróságához. A döntést egyéb okokból is Unió-szerte kiemelt v... árakozás előzte meg, mivel abban az EUB először fejtette ki a fogyasztókat célzó távolsági értékesítésre vonatkozó szempontokat. E szempontok határozzák meg, hogy az eladó milyen mértékben működik közre a fuvarozásban, és így ezek döntik el azt, hogy az áfát az értékesítő vagy a vevő országában kell-e megfizetni. A döntést továbbá mindenkinek érdemes tanulmányoznia, aki webshopokon keresztül folytat kiskereskedelmi tevékenységet. Ítéletével az EUB lényegében összefoglalta, hogy milyen esetben kell az értékesítő és milyen esetben a vevő tagállamában megfizetni az áfát.
- A nagyszülői, dédszülői, vagy távolabbi felmenők öröklésének nem túl gyakori esete: akkor következhet be, ha nincs se leszármazó, se házastárs, se szülő, vagy szülő leszármazója. - Ha a fentiek alapján az örökös nem határozható meg, végső esetben az állam örököl. Az öröklés illetékköteles, mértéke az örökség tiszta értéke után számított 18%, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési illeték mértéke 9%. Nem kell öröklési illetéket fizetni az örökhagyó egyenes ági rokona, valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész után. See More
Ezeken kívül több életrajzot írt jelentékenyebb iparosainkról). Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. On-line elérés Magyar életrajzi lexikon PIM
DRÁGA ÖRÖKÖSÖK - KI ÖRÖKÖL ÉS MENNYIBE KERÜL? Az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végrendelete határozza meg. Amennyiben nincs végrendelet, úgy a törvény rendelkezik arról, hogy ki fog örökölni. - Ha vannak leszármazók (gyermek, vagy ha már nem él, akkor unoka), elsősorban ők örökölnek, illetve az elhunyt házastársa a leszármazókkal egyenlő arányban. Ezenfelül a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog is megilleti a közösen lakott lakáson. - Ha nincsenek leszárma... zók, a házastárs örökli a közösen lakott lakást. A hagyaték további részét fele-fele arányban az örökhagyó szülei és a házastársa örökli. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha csak az egyik szülő él, mivel ekkor az elhunyt szülő részét is az örökhagyó házastársa örökli. - Ha nincs se leszármazó, se szülő, a házastárs egyedül örököl. - Ha nincs se leszármazó, se házastárs, a szülők örökölnek egyenlő arányban, amennyiben pedig csak az egyik szülő él, az elhunyt szülő leszármazóival (az örökhagyó testvére vagy féltestvére) fele-fele arányban örököl.